Nyirokmasszázs

A nyirokmasszázs olyan masszázs, ahol a kötőszövetre gyakorolt nagyon lágy fogástechnikával fokozzuk a nyirokfolyadék visszaáramlását. Ennek következtében javul a nyirokrendszer ellenálló képessége, megszűnnek az anyagcserezavarok, és kiürülnek a szöveti ödémák csökkentve ezáltal az érintett szervek fájdalmát. A nyirokmasszázs indirekt módon javítja a vérkeringést, sőt a sejtek táplálék- és oxigénellátását is.

Rendszeresen érdemes nyirokmasszázst alkalmazni, mivel legkorábban csak néhány masszázs múlva mutathatunk fel egyértelműen látható és tapintható eredményt. Egy erősen elsalakosodott testet nem lehet egy masszázs alatt megtisztítani!

A nyirokmasszázst javaslom nyiroködéma (vizenyő) kezelésére, műtétek utáni dagadt kar, láb, és combok esetén, csípőtájékon túlzott zsírlerakódás csökkentésére. Nehézlábérzés, fáradt, fájó végtagok esetén valamint a szervezet méregtelenítésére.

A kezelés ellenjavallatai

Abszolút ellenjavallatok: igazolt áttét, rosszindulatú tumorok esetén az utókezeléstől számított 1 éven belül, kemoterápia és sugárkezelés alatt, súlyos neuropátiás -idegek károsodása- végtag esetén, súlyos érszűkület esetén, akut azaz gyorsan kialakuló és/vagy rövid lefolyású betegségnél mint: asztma; bakteriális vagy vírusos fertőzések; szívproblémák; vénás betegségek (mélyvénás trombózis, felületi vénák elzáródása).

Egyéb tudnivalók a nyirokrendszerről

Mit értünk a nyirok alatt? Mi a nyirok szerepe?

A nyirok egy húslevesszerű, nagy sejt, zsír- és fehérjetartalmú folyadék, melyet a nyirokrendszer szállít. Úgy keletkezik, hogy a verőerek által a szövetekhez szállított folyadék nem teljes, csak 90 %-át szállítja el a visszérrendszer, s emiatt a szövetek között rekedt, az eredeti mennyiség 10%-át kitevő folyadéktömeget a nyirokrendszernek kell többszörös átkapcsolódáson és szűrésen keresztül újra a vénás rendszerbe szállítani. Naponta körülbelül 3-4 l nyirokfolyadék keletkezik és kerül elszállításra.

Az erek továbbítják a folyadékot át a nyirokcsomókon, míg az el nem ér a legnagyobb nyirokgyűjtőérbe, ami a szív előtti nagy vénába csatlakozik be. A folyadékot a nyirokcsomók átszűrik, ezután visszajut a véráramba.

Az áramlást az izmok, illetve a bőr mozgása biztosítja. Ugyanis minden egyes mozdulat együtt jár azzal, hogy a bőr megfeszül és az izmok összehúzódnak. Ez nyomást gyakorol a nyirokerekre, melynek köszönhetően a folyadék mondhatni “kipréselődik” a kötőszövetből. Ám mivel a nyiroknedvnek csak egy irányba szabad folynia, ezért az erek belsejében sok kis apró “billentyű” van, amik megakadályozzák a visszafelé áramlást. Épp ezért ahhoz, hogy képes legyen ellátni a nyirokrendszer a szerepét és a feladatát fontos, hogy lehetőleg minél több testmozgást végezzünk. Tehát a nyirokfolyadék legfőbb áramoltatója a szövetek mozgása és az izompumpa.

Ezért aktív mozgatás nélkül nem érhető el tartós és hatékony eredmény! Időnként azonban így is szükség lehet a nyirokrendszer támogatására, hiszen ne feledjük, hogy aktívan részt vesz a méregtelenítésben, márpedig napjainkban rengeteg méreganyaggal terheljünk a testünket (feldolgozott élelmiszer, kemikáliákkal teli kozmetikumok stb.). A toxinok mind bejutnak a nyirokrendszerbe, amely így könnyedén túlterhelődhet. Ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a szervezet számára a nyirokrendszer szerepének és feladatainak elvégzése, érdemes támogatni egy kis külső segítséggel, például masszázzsal. A masszázs hatására megélénkülő nyirokkeringés segítségével a méreganyagok előbb az érpályába, majd a vér útján a májhoz illetve a vesékhez kerülnek, ahol végül kiválasztódnak.

A nyirokpangást elsősorban a túl kevés mozgás, a helytelen táplálkozás, a kötőszövet eredendő gyengesége, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly idézi elő.

A szervezetben több nyirokszerv is található, ilyenek a nyirokcsomók, a mandulák, a lép és a csecsemőmirigy. Fontosabb nyirokcsomók: fül előtti, áll alatti, állcsonti, gerincoszlop előtti, bordaközti, mély hónalji, mély bordaközti, oldalsó, külső csípőtáji, felületes lágyéki és mély lágyéki nyirokcsomók.

A nyirokkeringés zavara

A nyirokrendszer működési zavara érintheti a nyirokereket, vagy a nyirokcsomókat, de előfordul, hogy mindkettőt.

A működési zavar esetén a nyirok szállítása szenved zavart, melynek hatására a nyirokfolyadék felszaporodik a szövetek közötti térben. Ez kezdetben ujjbenyomatot tartó duzzanatot okoz. Később, kezeletlen állapotban a nyirok magas fehérje- és zsírtartalma miatt a szabad folyadék felszaporodása mellett kifejezett kötőszövet-képződés alakul ki. Ekkor az ödéma az ujjbenyomatot nem vagy csak kevéssé tartja. A nyirokkeringés zavara létrejöhet akkor, ha túl sok a nyirokfolyadék mely felszaporodik a szövetek közötti térben, és ekkor a nyirokerek a túlterheltséget csak egy ideig tudják elviselni, később kapacitásuk kimerül. Ez a dinamikus elégtelenség, míg mechanikus működési zavarról akkor beszélünk, amikor a nyirokerek vagy nyirokcsomók olyan módon sérülnek, hogy nem tudják a tőlük távolabb lévő területekről a nyirkfolyadékot elszállítani.

A nyiroködéma szövődményei

Nehéz végtagi érzés, zsibbadás, fájdalom, ízületi mozgáskorlátozottság.

Gyakoribbak a fertőzések az érintett végtagon (mind a baktériumok, mind pedig a gombák sajnos gyorsabban és erőteljesebben támadják és telepítik be a nyiroködémás lábakat és karokat). Mélyvénás trombózis gyakrabban alakulhat ki!

A nyiroködémák nagyobbik csoportját a szerzett tényezőkön alapuló duzzanatok alkotják.

Ezek okai:

• Visszerek keringési zavarai (elsősorban a nem megfelelően kezelt esetekben) és a legsúlyosabb esetben, a lábszárfekély kialakításában is részt vesz.
• Orbánc (a bőrön gyorsan terjedő, lángnyelvszerű pírral járó bakteriális fertőzés, ami sajnos a nyirokerek súlyos és tartós károsodását okozza).
• Sérülések, műtéti beavatkozások (Visszérműtét után tartós duzzanat alakulhat ki!)

Mi a nyirokér?

A nyirok-kapillárisok a szövetközti térben elhelyezkedő, kesztyűujjszerű vak járatokkal kezdődő csőhálózatok. Innen a nyirok – más néven limfa – fokozatosan nagyobb nyirokerekbe szedődik össze. Ezeket billentyűk teszik szakaszossá és biztosítják a nyirok egyirányú áramlását. A még nyirokcsomón át nem ment szűrletet hívjuk perifériás nyiroknak. Az erek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomó felé vezető eret odavezető, a nyirokcsomó kapuján kilépőt, elvezető nyirokérnek nevezzük. A perifériás gyűjtőterületről összeszedődő nyirok útjába kerülő első nyirokcsomókat hívjuk elsődleges, regionális nyirokcsomóknak, az innen elvezetett folyadékot pedig centrális nyiroknak. Innen a nyirok elvezetődik a másodlagos, harmadlagos, sőt negyedleges regionális nyirokcsomókba is. A nyirokerek egy része a nagyobb érkötegekhez csatlakozva halad. Másik, – mennyiségileg jelentősebb – részük a bőr alatt fut, a bőr alatti vénáktól meglehetősen függetlenül. A nyirokáramlás fenntartásában szerepet játszik: a szövetekben uralkodó nyomás, a nyirokerek ritmikus összehúzódása, a vázizmok működése (izompumpa), a nyirokerekben levő billentyűk, a nagyvénák szívóhatása (negatív mellűri nyomás), a verőerek pulzálása, a nyirokerek rögzítésére szolgáló rostok, ill. idegi és hormonális hatások.

Daganatok kezelése kapcsán (műtét, sugárkezelés, kemoterápia). Ezek a beavatkozások mind-mind roncsolhatják a nyirokrendszert. Egyik leggyakoribb megjelenése a rosszindulatú emlődaganatok kezelése kapcsán alakul ki.

Mi a nyirokcsomó?

A nyirokcsomó borsónyi-babnyi szerv, amely a nyirokrendszer része és az emberi szervezetben átlagosan 460 található belőle. A nyirokcsomók biztosítják a nyirokerek átkapcsolódását, emellett fontos szűrőfeladattal bírnak. A falósejtek a nyirokcsomókba juttatják el a betolakodókat, mint zsákmányukat, és mutatják be az egyéb immunsejteknek, ezek a nyirokcsomókban érnek el megfelelő számot és onnan indulnak a támadás helyére védekezni az ellenséges csapás ellen.

Mitől lesz duzzadt egy nyirokcsomó?

Alapvetően a következő okok játszanak szerepet:

Rövid vagy hosszantartó gyulladások. Előbbi esetben általában hirtelen duzzad meg egy nyirokcsomó, és tapintásra fájdalmassá válik, míg az utóbbi esetén a nyirokcsomó kötőszövetesen átalakulhat és tartósan duzzadttá, tömötté válik, de a nagysága lényegesen nem nő.

A gyulladások esetén a bakteriális, gombás és vírusos fertőzések kitüntetett szereppel bírnak, de lehet a gyulladás immunológiai eredetű vagy csomóképződéssel járó betegségek megjelenése. Daganatos áttétek esetén a nyirokcsomó leggyakrabban fokozatosan növekszik.